Tatai Református Egyházmegye

A kocsi gyülekezet örömei 2021 nyarán

2021-09-27 10:55:11 / Nagy Attila

2021. június 13-án konfirmáltak a Kocsi Református Egyházközség fiataljai, amely azért volt különleges, mert a Covid járvány miatt az előző évben teljesen elmaradt ez az ünnepi esemény a gyülekezetben. Ezúttal egy felnőtt (helyi református iskolánk egy pedagógusa), és 15 gyermek tett fogadalmat Jézus Krisztus hűséges követésére, és a református egyházban való megmaradásra.

 

 

 

2021. június 27-én, vasárnap ünnepi hálaadó istentiszteletet tartottunk Kocson, melynek keretében bezártuk a Vincze Imre Református Általános Iskola tanévét, egyben átadtuk az új Ifjúsági és Közösségi termet, mely egyaránt szolgál gyülekezeti valamint iskolai alkalmak helyszínéül a jövőben. Az ünnepi istentiszteleten Gerecsei Zsolt, a Tatai Református Egyházmegye esperese hirdette Isten Igéjét. Pungurné Császár Judit intézményvezető aszony az iskolai tanévről számolt be az ünneplő gyülekezet előtt, míg Roboz Péter lelkipásztor az új lelki otthon felépültének főbb mozzanatait foglalta össze, amely közel 46 millió Ft-os beruházás eredményeként valósult meg, 1/3 részben pályázati támogatásból, 2/3 részben önerőből.

 

 

 

 

 

Az új nagytermet, valamint a hozzá tartozó gyülekezeti konyhát, és mosdókat hamarosan gyermekzsivaj töltötte meg, hiszen két nappal később kezdődött is napközis hittantáborunk 30 gyermek részvételével, akik hisszük: nem csak bibliaismereti tudásukat gyarapították, és közösségi élményhez jutottak, hanem a kegyelmes Isten közelségét érezhették az itt töltött napok során.

 

 

 

 

Augusztus 15-én került sor az újkenyéri hálaadásunkhoz kapcsolódva a konfirmáltak első úrvacsoravételére, valamint a 25 és 50 éve konfirmáltak találkozójára, továbbá a tavaly jubiláló 26 és 51 éve konfirmáltak találkozójára is, mely a járvány miatt 2020-ban elmaradt. A résztvevők az úrvacsorában erősítették meg Megváltó Urukkal kötött szövetségüket, emléklapot vehettek át, valamint szeretetvendégség keretében nyílt lehetőségük kötetlen beszélgetésre esetenként olyanokkal is, akikkel már évtizedek óta nem találkoztak.

 

Visszatekintve az elmúlt hónapokra, hálásak lehetünk a mi mennyei Atyánknak, hogy egy küzdelmes, hitünket próbáló időszak után volt okunk hálát adni és örvendezni a gyülekezet közösségében, és több szép alkalmon az Ő nevét együtt dicsérni! Legyen ezért Övé a dicsőség.