Tatai Református Egyházmegye

Személyes gondolatok Református Egyházunk megújulásáról 2. rész

2024-01-24 16:14:57 / Nagy Attila

Írta és közzéteszi: Gyimóthy Géza korábbi egyházmegyei gondnok

 

Hogy javíthatnánk gyülekezeteink életét?

 

Legnagyobb vereség a világon: megszokni a rosszat! Szívleljük meg Ravasz László püspök úr gondolatát, és próbáljuk legyőzni a rosszat a jóval! Sokszor elbizonytalanodunk, van-e értelme megszólalni, de ahogy fogy a kegyelmi idő, a felelősség egyre nő...

Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal - Pál apostol (Róma 12,15-ben olvasható) intelmének első felét viszonylag jól teljesítjük, beiktatások, hálaadó alkalmak, szeretetvendégségek áldozatos szolgálatai bizonyítják.

Az intelem második fele nehezebb. Súlyos betegségek, temetések esetén a testvéri szeretet, vígasztalás erőt ad. Buzdítani kell híveinket, hogy temetésre vigyük énekeskönyveinket, álljunk a lelkész mögé, és közösen énekeljünk, kérve Mennyei Atyánk vígasztaló kegyelmét.

 

Utógondozás - Segítsük lelkészeinket, hogy a keresztelő, esküvői, temetési szertartásokon érintett családokat meglátogassák. Nagyobb gyülekezeteinkben, ahol bibliaórák, énekkar, férfi, női kör, házi csoportok, ifjúsági óra van, jobban biztosított a személyes, közvetlen kapcsolattartás, de a kis gyülekezetekben lét- szükséglet a családlátogatás! Gyülekezeti tagként ezeknek a családlátogatásoknak a megszervezésében fontos a szolgálatunk. Téli fagyban és a nyári kánikulában is nagyon nehéz az időseknek a temetési szertartást végigállni. Szinte mindenhol megoldható, hogy templomainkban, gyülekezeti házainkban is lehessen a búcsuztató, ahol ülve hallgathatják a vígasztalás Igéjét. Nyissuk meg szívünket, és a templomaink, gyülekezeti házaink ajtaját!

 

Imádkozva és dolgozva - Visszagondolva életemre mindig baj volt, mikor a sorrendet felcseréltem. Sok gyülekezetünkben is emberileg menthetetlennek tűnik a jövő, de ha pár ember rendszeresen imádkozik, a Szentlélek segítségével a kiszáradó forrásnál is Élő Vízet találhat. A hívő keresztyénnek a szükséges kevés is mindig elég, a világi gazdagnak a sok is mindig kevés. Egyházmegyei gondnokként még, a kömlődi és naszályi gondnok testvéreimmel több éven át megszerveztük a megyénk gyülekezeti gondnoki értekezletét, ahol lelkesen, felelősséggel próbáltuk jobbítani életünket. Gondnokaink fele eljött, akikkel amúgyis gyakran találkoztunk egyházmegyei alkalmakon, a passzív fele nem. El kell menni hozzájuk, az egyházlátogatások rangját, súlyát vissza kell állítani!

 

Megelőzés - Idős testvéremmel beszélgetve, Ő is állandóan nézi egyházi épületeink cserepeit, falait, hol kell időben beavatkozni. Ugyanígy állandó figyelemmel kell kísérni gyülekezeti, intézményi közösségeink életét, és ha hibát, keresztyén hitünktől eltérő viselkedést látunk, jelezzük, próbáljuk orvosolni.

 

Család - Sok embertársunknak nem adatott meg, hogy vérszerinti, saját gyermekei legyenek, de ahogy Pál apostolnak, a diakonisszáknak is sok lelki gyermeke volt, akiket az Úr Jézushoz vezettek.

Vegyünk példát a madarakról. A szülők minden lényeges dologra megtanítják utódaikat, ki a barát, ki az ellenség. Mi megtanítjuk-e gyermekeinket, unokáinkat a legfontossabbra, hogy kit keressenek, kövessenek életükben, ahogy Pintér Béla énekli igaz versében: "Ne keress itt pompát, gazdagságot, keresd azt ki megváltja a világot!"

Hiszem és reménylem, ha szüntelenül imádkozunk, ha jó példát tudunk adni utódainknak, újra három nemzedék jár együtt rendszeresen templomba, az élő Ige segítségével gyülekezeteink megújulnak. Így legyen!

Gyimóthy Géza ny. egyházmegyei gondnok


 

Egyházunk megújulásáról szóló írás 1. része ide kattintva olvasható